Annak, akit érdekel

Nos, ígérem, ez lesz az utolsó... De hát Cavanagh bácsi olyan jól összefoglalta, ami most kavarog bennem, hogy ezt még muszáj ide kitennem... Aztán jöhet a DESTROY ERASE IMPROVE.

Most viszont tehát:

"And I feel like I knew you before
And I guess that you can hear me through this song

And my love will never die
And my feelings will always shine

And I know that you just want me to belong to someone
And I guess that now I'll just be moving on to someone

But my love will never die
And my feelings will always shine

I'll never betray your trust
I'll never betray your faith
I'll never forsake your heart
I'll never forget your face

There's a feeling that I can't describe
There's a reason that I cannot hide
Because I've never seen a light that's so bright
As the light that shines behind your eyes

I can see
This life
And what you mean to me

And when I dreamed
I dreamed of you
Then I wake
Tell me what could I do?

I had to let you go
To the setting sun
I had to let you go
And find a way back home...

...Why I should feel this way?
Why I should feel this way?
Why I should feel the same?

Is something I cannot say
Is something I cannot say
Is something I can't explain

I feel you
Outside at the edge of my life
I see you
Walk by at the edge of my sight

Why I should follow my heart?
Why I should follow my heart?
Why I should fall apart?

Why I should follow my dreams?
Why I should follow my dreams?
Why I should be at peace?

I feel you
Outside at the edge of my life
I see you
Walk by at the edge of my sight

I had to let you go
To the setting sun
I had to let you go
And find a way back home

When I dream all I see is you
When I dream all I see is..

I never seen a light that's so bright

Blinded by the light that's inside
Blinded by the light that's inside you"

(azért olyan nehéz lezárnom ezt az egész szarságot, mert majdnem tökéletesen megfelelni látszott számomra, és nem érzem még azt, hogy lesz nála jobb... Pedig az eszem tudja, csak a szívem még nem látja, hogy igen, naná, hogy lesz jobb, pláne annak tükrében van nagyon is így, ami mostanság megy... Mert ez már-már negligálni kezdi az egész együtt töltött időt, olyan, mintha a Hölgy, akit szerettem, nem is létezne már, annyira megváltozott, meg sem érdemli, hogy szenvedjek miatta. És mégis, valami kis sz@r belül még mindig kapaszkodik, csak tudnám, mibe... De rövid úton kicsinálom azt a kapaszkodó kis rohadékot.)