A buszmegálló mocskos és hideg,
Álmosan vársz ott, nem tudod, minek.
Naplódba mindig ugyanazt írhatod,
Elviselt sorsod okát nem firtatod.
Elszívsz egy cigit, mert mások is szívják,
Bírod a hideget, mások is bírják.
Tűröd a szagot és tűröd a sarat,
Rút lelki hegeken lazul a varrat.
Iszol majd egy kávét, mert mások is isznak,
Bízol a sikerben, mások is bíznak.
Ásító sofőr az ajtókat nyitja,
Szívod a nagy faszt, mindenki szívja...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.