Nohát.
Ha nem is jutottam közelebb a megoldáshoz, de egy olyan útra leltem a belsőmben, amin érdemes elindulni, még akkor is, ha nem feltétlenül visz azonnal a célszalaghoz (ami a lelki béke és kiegyensúlyozottság lenne így első blikkre)
Ezt az utat nem igazán tudom egyszerűen megnevezni, egyfajta keveréke a tudatos jelen- és jövőorientáltság misztikus párosának (a múltba révedés RENDKÍVÜL FAJSÚLYOS elkerülésével ötvözve), valamint a fontosabb utamba akadó gondolatok mély és alapos elemzésének.
AZ első utamba akadó gondolat pediglen az, hogy felesleges egy olyan dologhoz vissza-visszatérnem itt belül, ami már régen a múlté. Igen, RÓLA van most is szó, ki másról...
Az jutott eszembe (és ez a hétvége bőven ad rá alkalmat, hogy ezt rendesen végiggondoljam), hogy igazából én, valahol ott mélyen belül, valójában egy álomképhez ragaszkodom. Egy olyan ideális képhez Róla, amit annyira szerettem, és ami már a kanyarban sincs, felváltotta ez az "Új Ő", akiről annyit tudok csupán, amennyit látok, az pedig nem valami sok, és elég kevéssé pozitív...
Elsőként be kell tehát látnom, hogy már semmi sem úgy van, ahogy volt, aztán pedig azt kell belátnom, hogy nem kéne egy olyan dolgot erőltetni, ami szemmel láthatóan nem megy, nem mellesleg totál egyoldalú törekvés.
Ez a dolog pedig nem más, mint az ún. barátság vagy valami hasonló megőrzése közte s köztem. Azért mondom ezt, mert szemmel láthatóan ez csak nekem fontos. Mert világosan látszik, mint a nap az égen, hogy mennyire vagyok én fontos az Ő életében (igen, pont annyira, amennyire érdekli, mi is van velem vagy hogy is vagyok vagy akármi hasonló...), és mégis, valami agyament hülye késztetés folytán ÉN még mindig fontosnak tartom ŐT az életemben, csak tudnám, miért. Nem ad semmit, csak elvesz és lehúz.
A következtetés, amit be kéne végre látnom (és ezt szeretném magamba sulykolni) :
NINCS
RÁ
SZÜKSÉGEM.
Ha ez megvan, ha ezt nem csak mondom majd magamnak, de el is hiszem, sőt, annak tudatában mondom majd ki, hogy érzem: ez így igaz - na, akkor fogom tudni, hogy végre tartok valahova, és jöhet majd a következő lépés.
GO GO GO!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.